Galla-patak

A Galla-patak vízfolyás Tatabányán, az Által-ér legnagyobb mellékvize.

Hossz 15 km

Vízgyűjtő terület 97 km²

Forrás Vértes,Gerecse

Torkolat Által-ér

Tulajdonságai

A patak teljes hossza az időszakos szakaszokkal együttvéve 15 km. Vízgyűjtő területe 97 km², amin az átlagos csapadékmennyiség 600 mm évente. A Galla-patak átlagos vízhozama 0,4 m³/s körüli, áradás idején elérheti a 35 m³/s-ot is.A legmagasabb vízválasztó maga a Nagy-Csákány, 487 m-es magasságával egyben a Vértes legmagasabb csúcsát is alkotja.A Galla-patakon jelentős vízbevezetésnek a Carbonex Kft. Palahányó-patakba történő max. évi 110 em³-es bányavíz bevezetése számít.A Galla-patak felső részén és annak mellékvízfolyásain a felszíni vízkivételek tekintetében elsősorban horgásztavak rendelkeznek engedélyezett vízigénnyel. A 6/2002. (XI. 5.) KvVM rendelet 7. számú melléklete szerint a Galla-patak pisztrángos víz

Élővilág

Életközösségei

Életközösségeiben a flóra keveredik a vizes élőhelyek /hínár-gyékény-sás/ a nedves rétek, partmenti nádasok, füzesek élővilágával. A mocsári és patak melletti növényzet: zárt, gyakran sűrű magas, egy-két lágyszárú szintű állományok: lómenta, réti fűzény, borzas füzike, parti és posványsás, gyékény. Megjelent az antropogén gyomtársulás: fekete üröm, szulák, piros árvacsalán a parti sásosokban (sás, mocsári zsurló, mocsári gólyahír). Előfordul a nádas növényzete (nád, fekete nadálytő, nőszirom a fűz-nyár ligeterdő keveredik a bokor füzesekkel.

Madarak

A maradvány nádasokban és füzesekben menedéket találnak az igénytelenebb vízi és a városi környezetből kiszorult madarak. Megfigyelt (látott, illetve madárhangról felismert) madarak:balkáni gerle, barázdabillegető, csilpcsalpfüzike, fehér gólya, feketerigó, füsti fecske, házi rozsdafarkú, kerti poszáta, kerti rozsdafarkú, mezei veréb, molnárfecske seregély, széncinege, szürke gém, szürke légykapó, vetési varjú.

Lepkék

Atalanta-lepke, bogáncslepke, fecskefarkú lepke, kacsafarkú szender, káposztalepke, kis rókalepke, közönséges boglárka , közönséges tarkalepke,kutyatejszender, lonc-csüngőlepke, nagy gyöngyházlepke és a nappali pávaszem.

Bogarak

Mezei futrinka, barázdás csíkbogár,zebra csíkbogár, fényes orsócsíkbogár kis szentjánosbogár, hétpettyes katicabogár, aranyos rózsabogár, pézsmacincér.

Halak

A legalsó szakaszon, a vízmérő állomás alatt halak is előfordulnak a patakban, főképpen keszegfélék. Pl: bodorka, szélhajtó küsz,vörösszárnyú keszeg, dévérkeszeg. Megfigyelhető még naphal, törpeharcsa, ritkábban csuka, sügérfélék.

Szitakötők

Közönséges acsa, sebes acsa, kisasszony szitakötő, szép légivadász

Kétéltűek

Gyepi béka, kecskebéka, zöld levelibéka

Hüllők

Fürge gyík, vízisikló

Mezei tücsök, lótücsök, zöld lombszöcske, szemölcsevő szöcske.

Felső szakasz

Felső szakaszának nevezzük a felsőgallai, illetve rövid erdei szakaszát. Itt szinte inni lehet a vizéből, halak nem élnek benne, gyors folyású. Erre a részre gyakran szerveznek vadvízi gyalogtúrát, mert ezen a pár száz méteres szakaszon rengeteg zúgó, vízesés található rajta, valamint kisebb természetes tavak. Csak a víz nem természetes, mert azt a XIV/A. akna bocsátja a patakba. Közel a vízműhöz egészen vasrozsdás a meder. Vannak részei, ahol egy méternél mélyebb a patak. A vízmű felett csak egy kisebb, időszakos forrás van.Alsó szakasz

Alsó szakasza

kevésbé látványos, itt már eléggé sok szennyeződés éri el a vízfolyást. Számos egyéb patak táplálja a belvárosban, amik a külvárosban, külterületen erednek. Legnagyobbak a Tarján- és Csákány-patak. A patakon 0.115-ös fkm-nél, Dózsakertben a VITUKI Rt vízmérő állomást üzemeltet. Aktuális vízállás adatok: A Galla-patak vízminősége a 2000-es évek elejéig nagyrészt romlott. Bakterológiai jellemzői miatt az erősen szennyezett osztályba tartozik. Ez annak is tulajdonítható, hogy a megszűnt bányaművelés miatt már nem jelentkezik a kiemelt 100-150 köbméter/perc mennyiségű karsztvíz patakba bocsátása nincs hígító hatás. A tápláló Csákány-patak vízminősége tűrhető besorolású a viszonylag magas nitrát és nitrit koncentráció miatt, ez emberi eredetű szennyezésre utal, ami a szennyvízhálózat teljes térségi kiépülésével csökkenhet.A Galla-patak vízminősége 2005. évben az oxigén háztartás tekintetében IV., a tápanyag háztartás tekintetében V., a szerves és a szervetlen mikroszennyező alcsoportok mindegyike esetében III., az egyéb paramétereknél pedig az IV. osztályú volt. Ezek a minősítések az előző évivel megegyeztek, kivéve a szerves mikroszennyezők alcsoportját, ahol a kőolaj és termékei révén romlás következett be.

A Csónakázó-tó és Galla-patak között 2007-től egy "kis-patak" tanösvény bemutató táblái segítik az eligazodást.( Amennyiben vandálok szét nem verik, mint legalább két alkalommal..)

A Galla-patak az irodalomban

Faludi Ádám: Gallapagos novellája az Angyalbérlő patakot keres című könyvében.